Új úton a hazai hulladékgazdálkodás

Magyarország Nemzeti Reform Programjában meghatározott alapvető törekvése, összhangban az Európai Unió célkitűzésével, a nemzeti közjó megteremtése polgárai számára. Ezzel összhangban egyre jelentősebb erőfeszítéseket tesz az egészséges környezet, valamint a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében. Ez utóbbi célkitűzés szempontjából közegészségügyi, valamint környezetvédelmi szempontból is kiemelkedő fontosságú feladat a fogyasztás során képződő szilárd hulladékok biztonságos, gazdaságos, fenntartható szerkezetű összegyűjtése és kezelése. A fogyasztási hulladékok körébe tartozik többek közt a lakosság mindennapi életvitele során képződő települési szilárd hulladék (továbbiakban: TSZH), a lakossági szolgáltatások körébe eső egyéb hulladék (bútorok, elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, stb.), valamint az építési és bontási hulladék (továbbiakban: ÉBH).

A hulladékgazdálkodás, azon belül a TSZH kezelés átfogó rendszerszintű fejlesztése már az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően megindult. Jelentős lökést adtak a fejlesztésnek a csatlakozással megnyíló kohéziós és strukturális források, amelynek köszönhetően 2006-ban elkészült az iparág fejlesztésének 2007-2016 közötti időszakra vonatkozó terve. E terv, számos pozitív elemet tartalmazott, többek közt 2016-ra a TSZH 44%-os lerakási szintre csökkentését, az elkülönített gyűjtés arányának 33%-ra emelését. A kialakított stratégia végrehajtása azonban hamar súlyos problémákba ütközött. Egyrészt nem számolt a 2008-ban kitört, és hosszan elhúzódó világgazdasági válsággal, másrészt nincs teljesen összhangban az Európai Unió 2008-ban kiadott Hulladék Keretirányelvével sem. Ezen tényezők megjelenése miatt a terv az érvényességét elvesztette, miközben az átdolgozása elmaradt. A kialakult helyzet következménye, hogy a terv által meghatározott kényszerpálya a tényleges fejlesztéseket olyan irányba terelte, amely a hulladékhasznosító alrendszer megfelelő mértékű fejlesztését gyakorlatilag ellehetetlenítette. Magyarország ennek köszönhetően hibás, hosszútávon jelentős környezetvédelmi károkkal fenyegető, valamint versenyhátrányt okozó fejlődési pályára állt.

Mindezek következményeképpen új főcélt szükséges kijelölni a hulladékgazdálkodás területén, mellyel az ágazat elmozdul a hulladékképződés megelőzése, a magasabb arányú hulladékhasznosítás irányába, és amely a jövőbeli fejlesztésekben is prioritást nyer.

A fejlesztési feladatok kidolgozása és kivitelezése tekintetében is jelentős változásra van szükség a megelőző időszakhoz képest. Az Európai Uniós kötelezettségek mellett a társadalom teherbíró képességét fokozottabban figyelembe szükséges venni a jövőben.

Az OHÜ feladata az így meghatározott elvárásokból kiindulva, a közösségi felelősségvállalás előtérbe helyezésén alapuló hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, valamint a fenntarthatóság biztosításához a fejlesztésekben való részvételén keresztüli hozzájárulás.

A fejlesztési feladatok megvalósításához az alábbi ábra szerinti rendszer lett kialakítva:

A következő fejezetekben ezen rendszerelemeket mutatjuk be.