Bevezetés

Az OKTF NHI feladatait a Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (továbbiakban: Ktdt.) 20. §-a határozza meg. Az OKTF NHI főfeladatként részfinanszírozza a hazai hulladékok gyűjtését és hasznosítását, melyhez kapcsolódóan társadalmi tudatformálási, valamint iparfejlesztési feladatokat lát el. A főfeladat célja az Európai Uniós kötelezettségek – minimális hasznosítási szintek – teljesítésének biztosítása. Utóbbi kapcsolódó feladatok célja a hasznosítás mértékének a fokozása, valamint a hazai hulladékgazdálkodási rendszer komplex, értékteremtő szemléletű fejlesztése, munkahelyteremtés, itthon adózó, magas hozzáadott értékű, a világpiacon is versenyképes termékeket előállító ipari eljárások meghonosítása. Mindezt országos szintű tervezés mellett, amely tekintettel van a regionalitás és a szubszidiaritás követelményeire, valamint amely tervezés biztosítja, hogy ésszerűtlenül túlzó kapacitások ne épülhessenek ki, ezzel is biztosítva az egészséges verseny mellett a biztos és kiszámítható működés feltételeit. E feladatokhoz a fedezetet a Ktdt. által meghatározott termékdíj bevétel (zöld adó) teremti meg, melynek előirányzata 2015-ben 63 389 millió forintot tett ki. Ebből a forrásból a Kormány 2015-ben 12 747,2 millió forintot hagyott jóvá az OKTF NHI részére hulladékgazdálkodási feladatai ellátására.

Az OKTF NHI finanszírozási modelljének lényege, hogy figyelemmel a Ktdt.-ben meghatározott feltételekre, hogy abban központi elem a részfinanszírozás, valamint a Ktdt.-ben explicit módon meghatározott mértékű társadalmi tudatformálás (minimum 7%-a a költségkeretnek). E kettő elem a jogelőd Országos Hulladélkgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kt. indulásakor a teljes, költségvetésből biztosított forrást lefedte. Ugyanakkor az iparfejlesztési feladatok az év során folytatott tevékenység tényadatai alapján, az előbbi két feladathoz kapcsolódó finanszírozás maradványértékeként megmaradó forráshányadból kerülnek végrehajtásra, emellett a Kormány e célra direkt módon is biztosíthat forrást a Ktdt. 20. § (1) d) és h) pontja alapján. Az OKTF NHI a részfinanszírozást egyrészt közvetlen szerződéskötéssel (közszolgáltatók esetében, ahol a közszolgáltató által közbeszerzéssel, vagy in-house szerződéssel elnyert tevékenységet ismételten közbeszereztetni nem lehet), másrészt a piaci szereplők részére közbeszerzési eljárások útján biztosítja. Előbbi a szolgáltatás részfinanszírozási kiadások mintegy harmadát, utóbbi a kétharmadát jelenti. Mivel az OKTF NHI részére biztosított forrás felülről korlátos, azt túllépni nem lehet, ezért a részfinanszírozás keretén belüli szerződéses viszonyok kialakítása során a beszerzett szolgáltatási mennyiségek (pl. összegyűjtött PET palackok mennyisége és ellenértéke) is felülről korlátozva lettek. A közszolgáltatók esetében a szerződésben vállaltak túlteljesítésére van mód, és ezzel él is az OKTF NHI, azonban a közbeszerzési eljárások esetében nincs ilyen lehetőség. Utóbbiak esetében a közbeszerzés szabályai alapján sem lehet erről beszélni, hiszen a túlteljesítésnek a tervezés fázisában nincs fedezete. Így tehát – különösen az induló időszakban – jelentősebb maradványérték gyűlik össze abból, hogy a piaci szereplők a meghirdetett közbeszerzések egy részében nem képesek, vagy nem kívánják az igényelt szolgáltatásokat nyújtani. Jelenleg e maradvány képezi az OKTF NHI által elvégzendő iparfejlesztési feladatok forrását. Az OKTF NHI az így összességében rendelkezésre álló forrást – a Fejlesztési Bizottság jóváhagyása mellett - az általa meghatározott célok megvalósítására fordítja, elsősorban az igazgatóság által biztosított támogatások útján, másodsorban, szükségességi és célszerűségi szempontok figyelembevételével, egyedi esetekben közbeszerzési eljárások útján. A támogatásokra az OKTF NHI keret jelleggel biztosítja a forrást, a közbeszerzési eljárások tartalmát és az arra biztosított forrást egyedileg határozza meg. A támogatások piacra juttatása érdekében az OKTF NHI fejlesztési pályázati rendszert (továbbiakban: OKTF-NHI-FPR) hozott létre.

Az OKTF-NHI-FPR-ben és az OHT-ban megfogalmazott fejlesztési célok egységet alkotnak, így biztosított, hogy az OKTF NHI által megcélzott fejlesztési feladatok az OHT elvárásainak megfeleljenek, amely így a HFK elvárásainak is megfelel.

Az OKTF-NHI-FPR célrendszere

Az OKTF NHI – hasonlóan a 2012-2013-as finanszírozási években – 2015-ben is részletes piacelemzést hajtott végre az egyes, általa részfinanszírozott hulladékáramok tekintetében, az adott terület állapotának megismerése céljából. Az elemzés és rendelkezésre álló forráskeret alapján az OKTF-NHI 2015-ben két fő fejlesztési irányt határozott meg, melyek mindegyikre illeszkedik a korábban kidolgozott célrendszerhez:

1.    Üveg csomagolási hulladék gyűjtésének fejlesztése

2.    Hulladékká vált papír anyagában történő hasznosítására alkalmas gépsor beszerzése

A főbb célokhoz kapcsolódóan az alábbi célrendszer került kialakításra:

a)    1. főcél: Üveg csomagolási hulladék gyűjtésének fejlesztése

o    1.1. cél: Közszolgáltatók gyűjtési rendszerének fejlesztése (Üveg csomagolási hulladék házhoz menő gyűjtőrendszerének fejlesztése)

o    1.2. cél: Ipari szereplők gyűjtési rendszerének fejlesztése (Áruházláncokkal, vendéglátóipari egységekkel és szálláshely-szolgáltatással foglalkozó gazdasági társaságokkal együtt történő üveg csomagolási hulladék gyűjtőrendszerének fejlesztése)

b)    2. főcél: Hulladékká vált papír anyagában történő hasznosítására alkalmas gépsor beszerzése

A 2012-2013-as elemzés alapján - a hazai hulladékhasznosítás akkori állapotára tekintettel - az OKTF NHI akkor négy fő iparfejlesztési irányt határozott meg:

• 1. főcél: Hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése
• 2. főcél: Gumiipari hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések
• 3. főcél: Elektromos és elektronikai hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések
• 4. főcél: Csomagolási hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések

Az alábbiakban mutatjuk be az egyes fő fejlesztési irányok részletes céljainak kibontását.

• 1. főcél: Hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése
  • 1.1. cél: Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése
    • 1.1.1. részcél: A hazai elkülönített hulladékgyűjtés országos rendszer kiterjesztését megvalósító projekt kidolgozása és megvalósítása
    • 1.1.2. részcél: Városias lakókörnyezet vizuális szennyezését okozó hulladékok gyűjtését megvalósító projekt kidolgozása és megvalósítása
  • 1.2. cél: Vegyes hulladékgyűjtési rendszerek utóválogatási alrendszerének fejlesztése
    • 1.2.1. részcél: Vegyes hulladékból fémkomponensek utólagos kiválogatását biztosító műszaki megoldás kidolgozása és válogatóüzem kialakítása
    • 1.2.2. részcél: Vegyes hulladékból üvegkomponensek utólagos kiválogatását megvalósító innovatív műszaki megoldás kidolgozása és válogatóüzem kialakítása
    • 1.2.3. részcél: Vegyes hulladékból elektromos és elektronikai berendezések utólagos kiválogatását megvalósító innovatív műszaki megoldás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 1.2.4. részcél: Vegyes hulladékból kézi elemek és akkumulátorok utólagos kiválogatását megvalósító innovatív műszaki megoldás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
  • 1.3. cél: Hulladéklogisztikai rendszerek optimalizálása
    • 1.3.1. részcél: Országos, illetve regionális hatókörű hulladéktároló (gyűjtőközpont, feldolgozómű, lerakó, átrakó, stb.) pontok optimalizálása szükséges darabszám és elhelyezkedés tekintetében
• 2. főcél: Gumiipari hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések
  • 2.1. cél: Gumiabroncs őrléssel történő hasznosítási eljárásainak fejlesztése
    • 2.1.1. részcél: Gumiabroncs textilkomponens anyagában történő hasznosítási technológia kidolgozása
    • 2.1.2. részcél: Gumiabroncsból képzett gumiőrlemény közvetlen abroncsgyártásba történő visszaforgatását megvalósító, legalább 500 tonna/év kapacitásszintű üzem kialakítása
  • 2.2. cél: Gumival kombinált építőipari termékek kidolgozása és üzemesítése
    • 2.2.1. részcél: Gumibitumen előállítását megvalósító, legalább 500 tonna/év kapacitásszintű üzem kialakítása
    • 2.2.2. részcél: Gumibeton előállítását megvalósító, legalább 500 tonna/év kapacitásszintű üzem kialakítása
  • 2.3. cél: Gumiabroncs anyagában történő hasznosítása levegőtől elzárt hevítéssel történő feldolgozásával
    • 2.3.1. részcél: Pirolitikus eljárások során visszamaradó piro-koksz haszonanyaggá alakítását megvalósító technológia kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
  • 2.4. cél: Műszaki gumi anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 2.4.1. részcél: Halogénmentes műszaki gumik anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 2.4.2. részcél: Halogéntartalmú műszaki gumik anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
  • 2.5 cél: Gumiabroncs újrahasználat előmozdítása 
    • 2.5.1. részcél: Gumiabroncs újrafutózását megvalósító üzem létrehozása, illetve fejlesztése
• 3. főcél: Elektromos és elektronikai hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések
  • 3.1. cél: Komplex E+E hasznosító üzem megvalósítása
    • 3.1.1. részcél: Nemesfémek innovatív visszanyerését biztosító technológia kidolgozása elektromos és elektronikai berendezésekből
    • 3.1.2. részcél: Speciális, jelentős világpiaci értékkel rendelkező, nem nemesfém anyagok és vegyületek visszanyerését biztosító innovatív technológiák kidolgozása elektromos és elektronikai berendezésekből
    • 3.1.3. részcél: Akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) műanyag komponens innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 1000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében ezen hulladékokat feldolgozó üzem kialakítása
      • Megjegyzés: A pályázat beadható egy 4.3.2. vagy 4.3.3. részcélhoz kapcsolódó pályázatban is, az itt meghatározott alapanyagból, valamint minimális részkapacitással
  • 3.2. cél: Ólom, higany és más nehézfém vegyületek visszanyerése elektromos és elektronikai berendezésekből
    • 3.2.1. részcél: Higanyvisszanyerés és anyagában hasznosítás megvalósítása képcsöves berendezésekből képződött hulladékokból és kísérleti üzem kialakítása
    • 3.2.2. részcél: Innovatív ólomvisszanyerés és anyagában hasznosítás megvalósítása képcsöves berendezésekből képződött hulladékokból és kísérleti üzem kialakítása
    • 3.2.3. részcél: Innovatív nehézfém visszanyerés és anyagában hasznosítás megvalósítása nem képcsöves elektromos és elektronikai berendezésekből képződött hulladékokból és kísérleti üzem kialakítása
  • 3.3. cél: Nem képcsöves (LED, LCD, plazma, stb.) képalkotási technológiát tartalmazó elektromos és elektronikai berendezések képalkotó rendszerének anyagában hasznosítása
    • 3.3.1. részcél: Innovatív eljárás kidolgozása nem képcsöves (LED, LCD, plazma, stb.) képalkotási technológiát tartalmazó elektromos és elektronikai berendezésekből képződött hulladékok képalkotó rendszerének anyagában történő hasznosítására és kísérleti üzem kialakítása
  • 3.4. cél: Egyéb E+E berendezések és eszközök anyagában hasznosítása
    • 3.4.1. részcél: Innovatív eljárás kidolgozása vegyi anyagok visszanyerésére kézi akkumulátorokból
    • 3.4.2. részcél: Fénycsövek és világítótestek anyagában történő hasznosítását megvalósító üzem kialakítása
• 4. főcél: Csomagolási hulladék anyagában hasznosítási fejlesztések
  • 4.1. cél: Fa és papírcsomagolás anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.1.1. részcél: Facsomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében facsomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.1.2. részcél: Papírcsomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében papírcsomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.1.3. részcél: Papírcsomagolási hulladékok feldolgozása során képződő nagy volumenű, anyagában hasznosítható hulladékfrakciók innovatív anyagában történő továbbhasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű üzem kialakítása
      • Megjegyzés: A pályázat beadható egy 4.3.1., 4.3.2. vagy 4.3.3. részcélhoz kapcsolódó pályázatban is, az itt meghatározott alapanyagból, valamint minimális részkapacitással
    • 4.1.4. részcél: Italkarton hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 1000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében italkarton hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
  • 4.2. cél: Fém csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.2.1. részcél: Vasfém csomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében vasfém csomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.2.2. részcél: Élelmiszeripari minőségű alumínium csomagolási hulladékok anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében alumínium csomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
  • 4.3. cél: Műanyag csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.3.1. részcél: Meglévő polietilén-tereftalát (PET) csomagolás feldolgozó üzemek anyag- és termékminőség javító fejlesztése
    • 4.3.2. részcél: Meglévő polipropilén (PP), polietilén (PE, HDPE, LDPE), polisztirol (PS, HIPS), akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) csomagolás feldolgozó üzemek anyag- és termékminőség javító fejlesztése
    • 4.3.3. részcél: Polipropilén (PP), polietilén (PE, HDPE, LDPE), polisztirol (PS, HIPS), akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) csomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és legalább 1000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében csomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.3.4. részcél: Poliuretán (PU) csomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 4.3.5. részcél: Polivinilklorid (PVC) csomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 4.3.6. részcél: Egyéb, a 4.3.1. – 4.3.5. részcélokban nem említett alapanyagú csomagolási hulladékok (pl. Poliamid (PA), Polikarbonát (PC), stb.) innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 4.3.7. részcél: Vegyes és /vagy szennyezett műanyag csomagolási hulladékok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
    • 4.3.8. részcél: Biológiailag megújuló alapanyagból előállított műanyagok innovatív anyaghasznosítási eljárás kidolgozása és kísérleti üzem kialakítása
  • 4.4. cél: Üveg csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.4.1. részcél: Üvegcsomagolási hulladékok nem csomagolási célú hasznosítását megvalósító, legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében üvegcsomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.4.2. részcél: Üvegcsomagolási hulladékok csomagolási célú hasznosítását megvalósító, legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű, részben, vagy egészében üvegcsomagolási hulladékot feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.4.3. részcél: Innovatív üvegcsomagolás anyagában hasznosítási eljárás kidolgozása és az ezen alapuló kísérleti üzem kialakítása
  • 4.5. cél: Papír csomagolási hulladékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.5.1. részcél: Csomagolási és egyéb papírhulladék olyan anyagában hasznosítását megvalósítóv kísérleti üzem, félüzem vagy üzem kialakítása, amely nem papír végterméket állít elő, valamint a keletkező végtermék nem kerül termikus hasznosításra
    4.6. cél: Vegyes hulladékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és üzemesítése
    • 4.6.1. részcél: A Budapesti Hulladékégető által képzett égetési maradékok anyagában történő hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű feldolgozó üzem kialakítása
    • 4.6.2. részcél: Vegyes hulladékból anyaghasznosítási céllal kinyert vegyi anyagok hasznosítását megvalósító műszaki megoldás kidolgozása és legalább 5000 tonna/év kapacitásszintű feldolgozó üzem kialakítása

E célok megvalósítása 3-6 éves távlatban lehetséges, több tízmilliárd forint ráfordítással, melyre a várható, illetve lehetséges források fedezetet nyújthatnak. Az így meghatározott pályázati célrendszer elérése érdekében az OHÜ akár általában, akár egy-egy főcélhoz / célhoz / részcélhoz kapcsolódó Pályázatokat hirdet meg.

A Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepció, az OHT és az OKTF-NHI-FPR kapcsolata

Az eddigiek során bemutatott, egymásra épülő fejlesztési tervek kapcsolatrendszerét az alábbi táblázat mutatja be:

A különféle szintek célrendszerét áttekintve az alábbi megállapítások tehetők.

A Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott feladatok közül a lerakással kapcsolatos részfeladatokat külön nem tartalmazza se az OHT, se az OKTF-NHI-FPR rendszere. Ennek egyszerű oka, hogy a lerakó bezárási és rekultivációs munkálatok a 2003-ban átfogóan megtervezett programnak megfelelően zajlanak, valamint az új lerakó kapacitások kiépítéséhez fejlesztési támogatást, összhangban az Európai Uniós gyakorlattal, nem kíván nyújtani az állam az elkövetkezendőkben.

A Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott feladatok közül a közösségi szerepvállalás megerősítését szolgáló fejlesztések, valamint a hulladékhasznosítással összefüggő feladatok átvezetésre kerültek mind az OHT, mind az OKTF-NHI-FPR rendszerébe.

A Hulladékgazdálkodási Fejlesztési Koncepcióban megfogalmazott feladatok közül a hulladékkeletkezés megelőzését szolgáló fejlesztések jelenleg csak az OHT szintjéig kerültek átvezetésre, az OKTF-NHI-FPR ezzel a feladatcsoporttal még nem számol. Ennek egyszerű oka, hogy a képződő és évente lerakott közel 3 millió tonna hulladékkal összefüggő problémákat kell első lépésben kezelni, és annak megnyugtató elrendezését követően lehet rátérni a hulladék keletkezését megelőző, csökkentő intézkedések sorozatára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egyes lépések a hulladékhasznosító alrendszer fejlesztése tekintetében megalapozzák a későbbi újrahasználati rendszerfejlesztéseket.

Az Iparfejlesztési Pályázati Bizottság

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló földművelésügyi miniszter 3/2015. (II. 4.) FM utasítása utasítás 59. § (4) bekezdése értelmében az OKTF NHI Főigazgató-helyettes mellett a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztésének pályáztatása és a forráskihelyezése, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kiemelt projektek és a 10 millió forint összeget meghaladó projektek koordinálása, végrehajtása érdekében a Miniszter kinevezése alapján 5 tagból álló Fejlesztési Bizottság működik.

A Fejlesztési Bizottság öt tagja:

• Búsi Lajos (elnök)
• dr. Szinay Attila
• Daróczi László
• Hermann Mihály
• Parragh Dénes András

A Fejlesztési Bizottság, melyet dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2015. május 14-én hozott létre, más feladatai mellett betölti a korábbi Iparfejlesztési Bizottság szerepét is.