Gyakran ismételt kérdések
1. Hány példányban kell a szerződést és a mellékleteket megküldeni? A Szolgáltatás-vásárlási Szerződést és a 2. mellékletet – a cégkivonatban foglalt aláírási jogosultságnak megfelelő módon aláírva – három példányban kell beküldeni. Az összes többi melléklet beküldése elegendő egy példányban – ahol szükséges – cégszerűen aláírva. 2. Hány példányt kap vissza a megküldött dokumentumokból a közszolgáltató? A közszolgáltató egy példány aláírt Szolgáltatás-vásárlási Szerződést és egy példány aláírt 2. mellékletet kap vissza az OHÜ-től. 3. A Szolgáltatás-vásárlási Szerződés módosítható a közszolgáltató által? A Szolgáltatás-vásárlási Szerződésben és a mellékletekben a közszolgáltatók nem módosíthatnak, a megküldött mintát kizárólag a megfelelő adatokkal kérjük kitölteni és – a cégszerű aláírást követően, a mellékletekkel együtt – visszaküldeni az OHÜ-nek. 4. Csak az eredeti cégkivonatot fogadja be az OHÜ? Igen, kérjük, hogy eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot küldjenek be, amelyből megállapítható a cég neve, cégjegyzékszáma, székhelye, telephelye, a cégjegyzésre jogosult személy, a cégjegyzés módja, valamint a cég tevékenységi köre. 5. Amennyiben önkormányzati fenntartású intézmény kíván az OHÜ-vel szerződni, akkor a cégkivonat helyett milyen dokumentumot kell beküldeni? Önkormányzati intézmény esetében a Magyar Államkincstár által kiállított törzskönyvi kivonatot tudjuk elfogadni. 6. Bank részére készült aláírási címpéldányt elfogadja az OHÜ? Nem, kizárólag a közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által készített aláírás-mintát tudjuk elfogadni. 7. Mennyire kell aktuálisnak lenni a beküldendő NAV nullás igazolásnak? 30 napnál nem régebbi igazolás beküldése szükséges a szerződéskötéskor. Ezt követően, a Havi Jelentéshez kapcsolódóan, elegendő az ügyvezetői nyilatkozat a köztartozás-mentességre vonatkozóan. 8. Elegendő a letöltött (közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó) NAV nullás igazolás megküldése? Nem, minden esetben a NAV által papír alapon kiállított igazolást kérjük megküldeni. 9. A jegyzői adóigazolást milyen településekre vonatkozóan kell megküldeni? Elegendő a székhely szerinti jegyzői adóigazolás, amelyet a települési polgármesteri hivatalnál kell kérelmezni. 10. Elegendő, ha a környezetvédelmi hatósági engedély a nem veszélyes hulladék lerakására, kezelésére vonatkozik? Nem, kizárólag a nem veszélyes hulladék gyűjtésére vonatkozó (vagy ezt a tevékenységet is magában foglaló) engedélyt tudjuk befogadni. 11. Mi a teendő, ha a közszolgáltató nem rendelkezik telephelyengedéllyel? Amennyiben a közszolgáltatónak nincsen telephelyengedélye, akkor kérjük, hogy a tevékenységet nyilvántartásba vevő jegyzői határozatot küldje be, illetve ha egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, akkor ez kiváltja a telephelyengedélyt. Amennyiben azért nem rendelkezik telephelyengedéllyel, mert csak szállítást végez, erről a tényről ügyvezetői nyilatkozatot kérünk beküldeni. 12. Minden közszolgáltatói szerződést meg kell küldeni? Igen, az 1. mellékletben feltüntetett összes település vonatkozásában be kell küldeni az érvényes és hatályos közszolgáltatói szerződéseket. 13. Amennyiben önkormányzati intézmény kíván az OHÜ-vel szerződni és kizárólag saját településén látja el a közszolgáltatói feladatokat, akkor a közszolgáltatói szerződés hiányában milyen dokumentumot kell beküldenie? Annak igazolása, hogy az adott településen az önkormányzati intézmény látja el a közszolgáltatói feladatokat, a hitelesített önkormányzati rendelet megküldésével történhet. 14. Mi a teendő, ha a közszolgáltatói szerződést a közszolgáltató jogelődje kötötte? Ebben az esetben kérjük, hogy annak igazolását is csatolják be, hogy a közszolgáltatói szerződést kötő közszolgáltató a Szolgáltatás-vásárlási Szerződést kötő közszolgáltatónak a jogelődje. Ez történhet cégbírósági végzés, cégkivonat megküldésével, amiből nyilvánvaló a jogutódlás. 15. Milyen formában kell az önkormányzati lakossági szelektív begyűjtésre vonatkozó működési célú támogatásról szóló nyilatkozatot megküldeni? Elegendő egy ügyvezetői nyilatkozat, amely tartalmazza, hogy a közszolgáltató részesül-e az önkormányzattól napi működési támogatásban (ide nem értve a fejlesztési és induló/pilot támogatási programokat) a lakossági szelektív begyűjtés vonatkozásában. Abban az esetben is kérjük megküldeni a (nemleges) nyilatkozatot, ha ilyen támogatásban nem részesül a közszolgáltató. 16. Miért van szükség a nyitókészlet beküldésére? A közszolgáltató csak azt a szerződéskötést megelőzően begyűjtött, de igazoltan2012-ben hasznosított hulladékmennyiséget tudja az OHÜ felé elszámolni, amely szerepel a megküldött nyitókészletben. Amennyiben év közben történik meg a szerződéskötés, úgy kizárólag a Szolgáltatás-vásárlási Szerződés megkötését követően történő hasznosítást lehet elszámolni. 17. Mi a teendő, ha a közszolgáltató a Szolgáltatás-vásárlási Szerződés aláírásakor még nem szerződött le az összes hulladékkezelőjével? Ebben az esetben kérjük, hogy nyilatkozzanak arról, hogy ezen okból nem került beküldésre a hulladékkezelővel kötött szerződés másolata és amint ez megkötésre kerül, de legkésőbb az első olyan elszámoláskor, amikor az adott hulladékkezelő által kezelt hasznosítást kívánnak elszámolni, küldjék meg a hatályos szerződést a Havi Jelentés részeként. 18. Mi a teendő, ha a közszolgáltató nem vesz igénybe alvállalkozókat, így nem tud hasznosítói listát küldeni? Ebben az esetben egy ügyvezetői nyilatkozat megküldése szükséges, amelyben tájékoztatják az OHÜ-t, hogy nem vesznek igénybe alvállalkozókat. 19. Szerződhet-e az OHÜ-vel olyan cég, amelyik alvállalkozóként végzi a szelektív hulladékgyűjtést? Nem, az OHÜ csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján közszolgáltatónak minősülő (és érvényes közszolgáltatási engedéllyel rendelkező) céggel köt szerződést. 20. Kinek adhatja el a szerződött közszolgáltató az összegyűjtött hulladékot? Bárkinek eladhatja a hulladékot, nem függ attól, hogy az OHÜ adott céggel kötött-e szerződést. 21. Amennyiben a közszolgáltató úgy köt szerződést az OHÜ-vel, hogy más közszolgáltatókat is képvisel, akkor minden közszolgáltató vonatkozásában be kell küldeni az összes mellékletet? Igen, csak abban az esetben kerülhet sor így a szerződés megkötésére, ha a képviselt és a képviselő közszolgáltató is megfelel a szerződéskötéshez szükséges minden feltételnek. A cégszerűen aláírt szerződést, illetve a mellékletek megfelelőségét ebben az esetben is minden egyes közszolgáltatónál külön vizsgáljuk. 22. Elegendő a településeknél megrendelés alapján ellátni a közszolgáltatást? Nem, figyelemmel a vonatkozó jogszabályi előírásokra, a közszolgáltató kizárólag írásbeli közszolgáltatási szerződés alapján láthatja el a feladatát, és ezért az OHÜ az aláírt, hatályos közszolgáltatói szerződés nélkül nem köthet adott településre vonatkozóan Szolgáltatás-vásárlási Szerződést. 2012. évre érvényes Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség feladata az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv elkészítése. A tervet a hazai termékdíj köteles termékekből képződött hulladékok egy teljes naptári évre keletkező mennyiségének nyomon követésére, gyűjtésére, szállítására és hasznosítására vonatkozó feladatok teljesítése érdekében kell összeállítani. A terv világosan bemutatja, hogy a Kormány az adott évre vonatkozóan milyen gyűjtési, hasznosítási mennyiségekkel számol, továbbá milyen fejlesztési potenciál marad az alapfeladatok ellátása felett a rendszerben.
Az OKTF NHI-ról röviden
Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság jogelődjének (OHÜ Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., a továbbiakban: OHÜ) megalapítását a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény írta elő. Az OHÜ 2014. december 31-i megszűnéséig egyedüli közvetítőként szervezte és irányította a termékdíj-köteles termékekkel kapcsolatos hazai hulladékgazdálkodást. Az OKTF NHI 2017. január 1-től megszűnt, és feladatait a Földművelésügyi Minisztérium vette át. A hulladékgazdálkodás jogszabályi háttere
2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról és a 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról A végrehajtási rendeletek:
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 2000. évi C. törvény a számvitelről A hulladékképződés megelőzéséről
Abban minden szakértő egyetért, hogy az a “legjobb hulladék, amely nincs”, azaz nem keletkezik. Tehát a hulladék keletkezésének helyszínén és keletkezésének pillanatában kell mindent megtennünk azért, hogy a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen. Hogyan tudjuk minimalizálni a háztartásunkban keletkező hulladék mennyiségét? Ahol a legtöbbet tehetünk hulladék-ügyben, az a csomagolás. A háztartásokban keletkező hulladékok fele(!) csomagolási hulladék. Ráadásul kétszer fizetünk érte: egyszer a boltban, amikor megvásároljuk az árut, majd szemétdíj formájában, amikor megszabadulunk tőle. A csomagoló anyagokat nyilvánvalóan nem tudjuk elkerülni, de nem mindegy, hogy tubusos fogkrémet vásárolunk, vagy olyat, amit a tubuson túl még papírdobozba is csomagolnak. Tegyünk el minél több gyümölcsöt télire, így nem kell konzerveket vásárolnunk (és a konzervdobozokat kidobnunk) Számos tartósítószer-mentes befőzési eljárás ismert: az egyik legrégebbi az aszalás. A konyhában sok hulladék keletkezik – de tőlünk függ, hogy mennyi. Csak annyi ételt készítsünk, amennyi el is fogy, illetve alkalmazzuk a maradékok újrafelhasználásának bevált trükkjeit. A konyhában keletkező szerves hulladék nagy része jól komposztálható, így akár otthonunkban is újrahasznosítható. A hipermarketek, bevásárlóközpontok megnyitásával elszaporodtak a postaládánkban az ingyenes reklámújságok. Sokan nem igénylik ezeket, így olvasatlanul kerülnek a kukába. Postaládánkra írjuk ki, hogy nem kérjük ezeket a kiadványokra. Nagyon sok csomagolási hulladékot megspórolhatunk, ha a piacon, vagy közvetlenül a termelőtől vásárolunk. Sok piacon árulnak házi tejtermékeket (tejet, sajtot, vajat) ezeket otthonról vitt edényekbe vihetjük haza (ez a hasznos divat több nyugati országban is terjed: ott a felvágottat, savanyúságot, sajtot, cukrászsüteményt is így vásárolnak.) Ha helyi, illetve minél közelebb előállított terméket választunk, csökkentjük a szállítással járó légszennyezést, és mérsékeljük a közúti szállítás során keletkező hulladék mennyiségét is (gondoljunk a rengeteg kopott gumiabroncsra!). A szelektív hulladékgyűjtéssel közvetve csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét. A szétválogatott szemét alkotórészeiből többet tudnak újrahasznosítani, ezzel is kevesebb elsődleges nyersanyagra van szükség, illetve kevesebb hulladékot kell elégetni vagy lerakókon ártalmatlanítani. Az iroda, a munkahely az, ahol úgy gondoljuk, hogy áthárítható a hulladékkérdés, hiszen a “cég dolga”. Valójában egyénenként is sokat tehetünk a kevesebb hulladékért, s ezt meg is kell tennünk, ha környezettudatosan gondolkodunk. Használjunk újraírható CD-t, DVD-t, pendrive-t, ha csak ideiglenes adattárolás a cél. A legnagyobb irodai hulladéktermelő a fénymásoló és a nyomtató. Törekedjünk a papírtakarékosságra, csak a feltétlenül szükséges dolgokat nyomtassuk ki, használjuk a kétoldalas nyomtatás lehetőségét, és csak a valóban szükséges példányban fénymásoljunk. Jegyzetelésre minden irodai papír alkalmas, amelynek a hátoldala még üres. Sok fénymásoló és nyomtató festékkazettája újratölthető. Használjuk ezeket vagy legalább juttassuk el olyan újratöltőkhöz, akik tovább tudják adni, így nem kerül szemétbe a veszélyes hulladék. Használjunk lehetőleg újrahasznosított papírt. Egy kg új papír készítéséhez 2-3 kg, 350-700 liter víz és 8 kilówattóra energia szükséges. Az újrahasznosított papírtermék előállítása ennél sokkal környezetkímélőbb. Valójában az összes hulladékért mi átlagemberek vagyunk a felelősek, hiszen a fogyasztási szokásaink generálják a termelést, azaz a keresletünk határozza meg a kínálatot! Forrás: Környezettudatosság a házunk táján Amit a szelektív gyűjtésről tudni kell
A szelektív hulladékgyűjtés, mint minden más is, a fejben kezdődik. Ha elhatározzuk, hogy:
akkor nemcsak saját, hanem gyermekeink környezetét is élhetőbbé, tisztábbá tesszük, sőt akár középtávon anyagilag is jobban járhatunk. Ha az elhatározás megvan, gondoljuk végig az alábbi szempontokat: 1. lépés: képzeljük magunk elé, hogy egy év alatt mi minden kerül a szemetesbe, vagy lomtalanítás során az utcára. 2. lépés: vizsgáljuk felül, hogy van-e köztük olyan, ami más számára még használható:
3. lépés: ha valamit termékként már nem lehet használni, esetleg anyagában még hasznosítható: ezek a háztartásokban legnagyobb mennyiségben keletkező csomagolási és biológiailag lebomló hulladékok. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése a leginkább megoldott, lépten-nyomon találkozhatunk színes kukákkal az utcákon, ahol a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladékokat, valamint a tejes, gyümölcsleves többrétegű kartondobozokat (italoskarton) térítésmentesen helyezhetjük el. Egyre jobban terjed a házhoz menő szelektív gyűjtés is, ez esetben csak a kapuig/lépcsőházig kell elvinni a hulladékokat. 4. lépés: a háztartási hulladékok között még mindig maradhatnak olyan anyagok, amelyek különleges odafigyelést igényelnek, ezek:
Ezeket leginkább a hulladékudvarokban, vagy gyűjtőakciók keretében lehet környezettudatosan elhelyezni. 5. lépés: tájékozódjunk a helyi közszolgáltatónál, hogy melyik hulladékot hová lehet tenni, érdeklődjünk, hogy milyen lehetőségeink vannak! 6. lépés: most, hogy minden információnk megvan, már csak a gyakorlati kivitelezés van hátra:
További információk: Rövid tájékoztatás a hulladékfajtákról Alkategóriák |
