A hulladékképződés megelőzéséről

Abban minden szakértő egyetért, hogy az a “legjobb hulladék, amely nincs”, azaz nem keletkezik. Tehát a hulladék keletkezésének helyszínén és keletkezésének pillanatában kell mindent megtennünk azért, hogy a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen.

Hogyan tudjuk minimalizálni a háztartásunkban keletkező hulladék mennyiségét?
Ha felkészülten indulunk vásárolni, azaz összeírjuk előre, hogy mire van szükségünk és az áruházban sem engedünk a “csábításnak”, kisebb valószínűséggel veszünk meg olyan cikkeket, amiről csak otthon derül ki, hogy valójában feleslegesek. Az áruházi műanyag bevásárló táskák használata szinte globális problémává vált: használjunk helyettük vászon szatyrot, kosarat. A kereskedelemben igen gyakoriak az egyszer használatos termékek: borotva, palack, kontaklencse sőt fényképezőgép is, ezek a termékek óriási nyersanyag- és energiapazarlást, valamint hulladéktöbbletet jelentenek, ha lehet, tartózkodjunk a vásárlásuktól. Pénztárcánk adta lehetőségeinkhez mérten válasszuk a jobb minőségű, tartósabb használati cikkeket. Az olcsó, silány változatok nagyon hamar a szemétben végzik, általában nem is javíthatók. Használt, de jó minőségű holmik vásárlásával jócskán meghosszabbíthatjuk azok életciklusát, így később válnak hulladékká.

Ahol a legtöbbet tehetünk hulladék-ügyben, az a csomagolás. A háztartásokban keletkező hulladékok fele(!) csomagolási hulladék. Ráadásul kétszer fizetünk érte: egyszer a boltban, amikor megvásároljuk az árut, majd szemétdíj formájában, amikor megszabadulunk tőle. A csomagoló anyagokat nyilvánvalóan nem tudjuk elkerülni, de nem mindegy, hogy tubusos fogkrémet vásárolunk, vagy olyat, amit a tubuson túl még papírdobozba is csomagolnak. Tegyünk el minél több gyümölcsöt télire, így nem kell konzerveket vásárolnunk (és a konzervdobozokat kidobnunk) Számos tartósítószer-mentes befőzési eljárás ismert: az egyik legrégebbi az aszalás. A konyhában sok hulladék keletkezik – de tőlünk függ, hogy mennyi. Csak annyi ételt készítsünk, amennyi el is fogy, illetve alkalmazzuk a maradékok újrafelhasználásának bevált trükkjeit. A konyhában keletkező szerves hulladék nagy része jól komposztálható, így akár otthonunkban is újrahasznosítható. A hipermarketek, bevásárlóközpontok megnyitásával elszaporodtak a postaládánkban az ingyenes reklámújságok. Sokan nem igénylik ezeket, így olvasatlanul kerülnek a kukába. Postaládánkra írjuk ki, hogy nem kérjük ezeket a kiadványokra.

Nagyon sok csomagolási hulladékot megspórolhatunk, ha a piacon, vagy közvetlenül a termelőtől vásárolunk. Sok piacon árulnak házi tejtermékeket (tejet, sajtot, vajat) ezeket otthonról vitt edényekbe vihetjük haza (ez a hasznos divat több nyugati országban is terjed: ott a felvágottat, savanyúságot, sajtot, cukrászsüteményt is így vásárolnak.) Ha helyi, illetve minél közelebb előállított terméket választunk, csökkentjük a szállítással járó légszennyezést, és mérsékeljük a közúti szállítás során keletkező hulladék mennyiségét is (gondoljunk a rengeteg kopott gumiabroncsra!).

A szelektív hulladékgyűjtéssel közvetve csökkenthetjük a hulladékok mennyiségét. A szétválogatott szemét alkotórészeiből többet tudnak újrahasznosítani, ezzel is kevesebb elsődleges nyersanyagra van szükség, illetve kevesebb hulladékot kell elégetni vagy lerakókon ártalmatlanítani. Az iroda, a munkahely az, ahol úgy gondoljuk, hogy áthárítható a hulladékkérdés, hiszen a “cég dolga”. Valójában egyénenként is sokat tehetünk a kevesebb hulladékért, s ezt meg is kell tennünk, ha környezettudatosan gondolkodunk. Használjunk újraírható CD-t, DVD-t, pendrive-t, ha csak ideiglenes adattárolás a cél. A legnagyobb irodai hulladéktermelő a fénymásoló és a nyomtató. Törekedjünk a papírtakarékosságra, csak a feltétlenül szükséges dolgokat nyomtassuk ki, használjuk a kétoldalas nyomtatás lehetőségét, és csak a valóban szükséges példányban fénymásoljunk. Jegyzetelésre minden irodai papír alkalmas, amelynek a hátoldala még üres. Sok fénymásoló és nyomtató festékkazettája újratölthető. Használjuk ezeket vagy legalább juttassuk el olyan újratöltőkhöz, akik tovább tudják adni, így nem kerül szemétbe a veszélyes hulladék. Használjunk lehetőleg újrahasznosított papírt. Egy kg új papír készítéséhez 2-3 kg, 350-700 liter víz és 8 kilówattóra energia szükséges. Az újrahasznosított papírtermék előállítása ennél sokkal környezetkímélőbb.

Valójában az összes hulladékért mi átlagemberek vagyunk a felelősek, hiszen a fogyasztási szokásaink generálják a termelést, azaz a keresletünk határozza meg a kínálatot!

Forrás: Környezettudatosság a házunk táján
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011