Vámosi Oszkár: „adjuk vissza a Földet a jövő generációinak”
Április 22-e a Föld napja. A mozgalomhoz Magyarország 1990-ben csatlakozott. Ez a nap - évről évre - arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunknak tennünk kell a környezetünk védelme, a természet megóvása érdekében. A társadalmi szemléletváltáshoz a szándék mellett elsősorban tudásra van szükség - erre irányította rá a figyelmet A Föld Napja - IV. Tudományfesztivál rendezvény, amelynek keretében a Föld napját Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője nyitotta meg április 25-én a Magyar Nemzeti Múzeumban. Mire tanított meg bennünket a tudomány? Arra, hogy kicsik vagyunk. Mire tanított meg bennünket a környezetvédelem? Arra, hogy a Föld is kicsi, az erőforrásai végesek – kezdte megnyitó beszédét Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője. Hozzátette, ahhoz, hogy a bolygót, amelyen élünk meg tudjuk őrizni a jövő generációi számára, mindannyiunknak el kell végeznünk a magunk kis feladatát, és ez a sok kis lépés együtt jelenti majd azt a hatalmas erőt, amely segíti megoldani ezt a nagy problémát. Arról is beszélt, hogy azért szervezzük meg évről évre a Föld Napja rendezvényt, mert a mi tevékenységünk is egy kiemelkedően fontos része a környezet- és természetvédelemnek, hiszen mindannyian vásárolunk és ezzel együtt mindannyian termelünk hulladékot is, és az, hogy a hulladékokat újra felhasználjuk, hasznosítjuk, vagy csak a szeméthalmokat növeljük velük, közel sem mindegy. Különösen jó, hogy a Föld és a tudományok ünnepét összekötöttük egymással idén, mert a különböző tudományok világa is egy speciális területe – ha részben is – a környezet- és természetvédelemnek. Hiszen a tudományoknak köszönhetjük az olyan új technológiák kifejlesztését, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, és kevésbé szennyezik a környezetet. Régen nem gondoltunk arra, hogy az a technológia, amit kitaláltunk, évtizedek múlva milyen károkat tud majd okozni. Csak örültünk, hogy megoldottunk egy kis problémát, de nem gondoltunk bele a következményeibe, abba, hogy még nagyobb problémákat is eredményezhet, azaz nem kerestünk ok-okozati összefüggést. Ma azonban már látjuk, hogy lehet ezt jobban is csinálni, azaz ki lehet váltani a korábbi technológiát olyan anyagokkal, amelyek nem, vagy kevésbé károsak a környezetre. A mai nap egyik legfontosabb tanulsága az kell, legyen, hogy megtanulják a résztvevők, főként a gyerekek, hogy nem csak egy irányból lehet és kell megközelíteni egy problémát. Környezetünk védelme az egyik legösszetettebb feladat, amit meg kell oldanunk. Ahhoz, hogy ez sikerüljön a sok kis problémára a már emlegetett különböző tudományok vagy éppen a hulladékgazdálkodás mellett az egyes embereknek is kell megoldást nyújtaniuk. A holisztikus szemlélet – amelyet egyre többen követnek – is azt jelenti, hogy a világot teljes egésznek tekintjük, és annak különféle dolgait egymással összefüggésben lévőnek, dinamikusan együtt változónak, elválaszthatatlannak tartjuk. Így, ha csak egyes dolgokat, részeket vizsgálunk, bármennyire pontosak és körültekintőek vagyunk, sokszor téves következtetésre juthatunk. A másik, mostanában sokat emlegetett fogalom a fenntartható fejlődés, ami azt jelenti, hogy úgy kell fejlődnünk, hogy közben nem tesszük tönkre az utánunk következő generációk, a gyerekeink, unokáink lehetőségeit. Ezekkel párhuzamosan kifejezetten fontos és követendő szempont a rugalmasság: ez a gondolkodásmód azt jelenti, hogy nem elég azon fáradozni, hogy megállítsuk a rossz folyamatokat, hanem rugalmasan fel kell készülnünk a várhatóan bekövetkező folyamatokra is, mert ha ezt megtesszük, kevésbé érint bennünket azok hatása. Beszélhetünk ezekről a fogalmakról, szemléletmódokról részletesen, de a lényege mindegyiknek ugyanaz: „adjuk vissza a Földet a jövő generációinak", hiszen az nem a miénk, hanem csak kölcsön kaptuk Tőlük.
Kép: Tudományfesztivál - www.facebook.com/tudomanyfesztival |