Hasonlóak a gondok a német és a magyar e+e hulladékhasznosításban
Az elektronikai hulladékok hasznosítása címmel, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által szervezett és lebonyolított – mindkét ország szakemberei számára hasznos ismereteket tartalmazó – fórum aktualitását nemcsak az adta, hogy az elhasznált e+e-eszközök gyűjtésének és hasznosításának teljesítési kvótája mindkét ország szakhatóságai és szakemberei számára hasonló gondokat jelent, mint világszerte, hanem az is, hogy a magyarországi e+e gyűjtésének és hasznosításának közbeszerzési pályázatcsomagja hamarosan megjelenik. A szakmai konferenciára az e+e területet érintő hivatali döntéshozókat, a végrehajtó szervezetek munkatársait, az elektronikai termékeket gyártók és forgalmazók, valamint a tudományos élet képviselőit várták a szervezők.  Palotai Zoltán Az e+e-hulladék magyarországi szabályozásáról Palotai Zoltán, a VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztályának osztályvezetője adott összefoglalót, amelyből az is kiderült, hogy milyen európai uniós előírásokat kell figyelembe vennie valamennyi tagállamnak az e+e hulladékok gyűjtés/hasznosítás teljesítéseihez. Ez az elvárás igencsak nagy feladatot ró a hulladékgazdálkodás e területétnek irányítóira, hiszen négy éven belül Magyarországnak is el kell érnie a kibocsátáshoz képest 60 százalékos hasznosítást. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy – számos más ország mellett – hazánk is kapott haladékot: egyelőre a 40 százalékos hasznosítási arányt kell elérnünk.  Török SzabolcsTörök Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szóvivője a szervezet létrehozásának hátteréről, az eddig elér eredményeiről számolt be a jelenlévőknek, hangsúlyozva azokat az egyedi kereteket, amelyek a korábbi rendszerhez képest egységes szemléletű és átlátható megoldásokat tesznek lehetővé. Tájékoztatójában kiemelte a teljesen új termékdíj-bizottság legfontosabb feladatait, akárcsak azt, hogy az egységes termékdíj-törvény hatályával az is lehetővé válik, hogy a magyar lakosság szemléletformálása ne elszigetelt és alkalmi legyen, hanem „országra szólóan” szervezett kampányokon keresztül tudatosulhasson az emberekben s persze a gyakorlatban is érvényesüljön a szelektív hulladékgyűjtés fontossága.  Dajka RolandRészletes adatokkal tarkított előadást tartott – Az elektromos és elektronikai hulladékok kezelése címmel – az e+e hulladékok magyarországi gyűjtési és hasznosítási helyzetéről: a lehetőségekről, a gondokról és megoldási módokról, Dajka Roland, az OHÜ Hasznosítási osztályának főmunkatársa. Összefoglalójában kiemelte, hogy a – négyféle hulladéktermék-körben – hamarosan megjelenő, nyilvános e+e gyűjtési és hasznosítási közbeszerzési pályázatokon nemcsak magyarországi, hanem más európai uniós országok hasonló tevékenységet végző vállalkozásai is indulhatnak. A nyilvános közbeszerzésen – cégmérettől, az alkalmazott technológiától, a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – minden olyan cég indulhat, amelyik a kiírás szakmai feltételeinek megfelel, ezért kiélezett versenyre lehet számítani. Ez annál is inkább fontos, mert – az elmúlt években, jórészt a gazdasági válság hatásaként – jelentős mértékben visszaesett az e+e-termékek kibocsátása, illetve vásárlása, ennek nyomán pedig kevesebb ilyen hulladék keletkezett, ami mind a visszagyűjtésben, mind a hasznosításban, vagyis a kvótateljesítésekben nehézségeket okozott.  Björn BischoffA németországi szakemberek közül Björn Bischoff, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal tanácsosa, a használt elektronikai készülékekből származó hulladékok kezelésének németországi rendszeréről tartott előadásában részletesebben kifejtette, hogy a gyártói felelősség elvének és gyakorlatának érvényesülésére az egyébként fejlett környezettudatossággal rendelkező Németországban is nagyon oda kell figyelnie a hatóságnak, illetve az ellenőrző szervezetek munkatársainak. Az elektronikai hulladékok begyűjtésének és hasznosításának kihívásairól, az ilyen eszközök anyagi erőforrásaival való takarékosság fontosságáról beszélt.  Knut SanderKnut Sander, az Ökopol Környezet és Politika Intézet igazgatója számadatokkal érzékeltette, hogy az e+e-hulladékokban összességében nagyon fontos fémek nyerhetők ki, amelyek a világpiacon keresettek, ezért jól értékesíthetők, ugyanakkor az újrahasználattal a Föld nyersanyagkészlete is kímélhető.
 Hans-Jochen LückefettA szennyező fizessen elv alapján, a gyártói felelősség megerősítésének fontosságáról is beszélt Hans-Jochen Lückefett, aki az Elektrotechnikai és Elektronikai Iparosok Központi szervezetét képviselte a magyarországi konferencián. Előadásában – a németországi tapasztalatok értékelései alapján – hangsúlyozta, hogy körültekintően kell megszervezni és működtetni a hulladékgyűjtés és -hasznosítás piacát, ügyelni kell arra, hogy a versenyhelyzet ezen a területen is megmaradjon, ellenkező esetben, egy monopolhelyzetbe kerülő szervezet nemcsak, hogy elkényelmesedhet és egyoldalú feltételeket diktálhat, hanem a tevékenység költségelemeinek aránytalan meghatározása miatt gátolhatja is a teljesítési folyamatokat.  Bernhard JehleElsősorban az e+e-hulladékok gyűjtésének és hasznosításának gyakorlati tapasztalatait ismertette Bernhard Jehle, a Másodlagos Nyersanyag és Ártalmatlanítás Országos Szövetsége képviseletében a Használt elektromos és elektornikai készülékek szétszerelése és kezelése címmel tartott előadásában. A többi között értékes számadatokkal igazolta, hogy az elektronikai eszközökben, összességében mennyi kincs található. Példaként hozta föl, hogy a Németországban jelenleg forgalomban lévő mintegy 60 millió mobiltelefon összességében három tonna aranyat, 30 tonna ezüstöt, csaknem 1,16 tonna alumíniumot és 1,1 tonna ónt tartalmaz. Ezek újrahasznosítása nélkülözhetetlen, ezért is fontos a legkorszerűbb hasznosítási technológia. Ugyancsak érdekes adatot osztott meg a jelenlévőkkel: az e+e termékek gyártásához szükséges ritkaföldfémek mintegy 90 százaléka immár kínai bányákból kerül ki, ennek megfelelően diktálhatják a piaci árakat is. Ennek némi ellensúlyozására, az elektronikai ipar számára létkérdés, hogy minél több e+e hulladékból lehessen visszanyerni a ritkaföldfémeket. Jehle szerint, a világ hulladékiparában az 1970-es évek óta alkalmazott hulladékgazdálkodási gyakorlatot föl kell váltani a nyersanyag-gazdálkodási szemléletű gyakorlattal, mivel a Föld nyersanyagkészletei kifogyóban vannak. A prezentáció megtekinthető ide kattintva.  Jürgen BeckmannMagyarországon nem ismeretlen „jelenségről” is beszámolt Jürgen Beckmann, a Bajor Környezetügyi Hivatal tanácsosa, a Hűtőgépek hulladékkezelése – Műszaki lehetőségek és felügyelet címmel tartott előadásában. Ami Magyarországon nem ismeretlen, az Németországban is „gyakorlat”: számos szabálytalanságot tárt már fel a helyi környezetügyi hivatal az e+e-készülékek, ezen belül is a hűtőszekrények gyűjtésében és hasznosításában. Meglepő volt hallani, hogy lomtalanításkor Németországban is eltűnnek az elhasznált és meghirdetetten elszállításra váró hűtőszekrényekből a legfontosabb alkatrészek. Ugyancsak előfordult, hogy felügyeleti szakember jelenlétében a kezelési technológiát súlyosan sértő módon próbálták eltávolítani a hűtőszekrényből a káros gázt. A beszámoló szerint, a negatív jelenségeket akkor lehet a minimálisra csökkenteni, ha növekszik a lomtalanítás házhoz menő rendszere. Ez Németországban átlag 80 százalék körüli arány jelent, ennek növelésére készülnek a bajorok. |
