Hasznos linkek
Agrárminisztérium Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) Magyarország.hu Kormányzati Portál Magyar Közlöny Bíróságok Közbeszerzési Hatóság Bírságok
Anyagi jogi bírság. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítésről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 15. §-a alapján a minősítő a kérelmezőt 50.000 forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, ha a kérelmező az Mtv. által meghatározott adatváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A minősítő tehát az Mtv. által meghatározott feltételek alapján anyagi jogi bírságot szab ki. Ez a bírság objektív alapú szankció, a kötelezettség megsértése esetén a minősítő nem rendelkezik mérlegelési lehetőséggel. Eljárási bírság. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. §- alapján meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el. A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha a) eljárási bírságot szab ki, Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi: a) a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, A minősítő a Ket. alapján tehát meghatározott esetekben eljárási bírságot szabhat ki, amelynek kiszabásánál és mértéke meghatározásánál a Ket. által meghatározott szempontokat veszi figyelembe. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (1)-(3) bekezdése szerint a beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék közvetlen költségvetési bevételt képez. A beszedett bírság tekintetében keletkező visszafizetési kötelezettséget a bírságot felhasználó szerv vagy a költségvetés közvetlen bevételeiről és kiadásairól szóló fejezet kiadási előirányzatainak terhére kell teljesíteni. A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. A bírság befizetésévvel kapcsolatban további információk az igazgatási szolgáltatási díjak menüpont alatt találhatóak.
Hatósági ellenőrzés
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 87. §-94. §-a alapján a minősítő hatósági ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik. A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti. A hatósági ellenőrzés minősítő által alkalmazott eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, A minősítő hatósági ellenőrzést folytathat székhelyén dokumentumok tanulmányozásával, valamint a helyszínen. A minősítő által lefolytatott hatósági ellenőrzések alapja a hatósági ellenőrzési terv. A Ket. alapján a minősítő szervezet hatósági ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője (Minősítési Hatósági Főosztály) által meghatározott egyéb adatokat. A minősítő szervezet a hatósági ellenőrzési tervben nem szereplő hatósági ellenőrzéseket is folytathat. A hatóság az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a hatóság vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat. Az ellenőrzési tervet és jelentést a hatóság a honlapján és ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját. A helyszíni ellenőrzésre a Ket. szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Jogszabálytár
(feltöltés alatt) Felhívás szakmai konferenciára
Tisztelt Partnereink! Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. meghívja Önt a „Közszolgáltatói Havi Jelentés összeállítása" című bemutató előadására. Konferencia helye: Budapest 1095, Kvassay Jenő út 1. (http://www.szelektivinfo.hu/kapcsolat) Konzultáció a kérelem benyújtása előtt
A minősítést kérelmező ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében, valamint tekintettel arra, hogy a minősítési eljárás teljesen új hatósági eljárásként jelenik meg, az OHÜ a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 5. § (1)-(3) bekezdésében szabályozott tájékoztatási kötelezettségen túlmenően szakmai és jogi jellegű szóbeli konzultációs lehetőséget biztosít. A szóbeli konzultáció az egyes minősítési osztályok eléréséhez szükséges követelményekre, valamint az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokra terjedhet ki (az ügyintézés menete, a benyújtandó dokumentációk műszaki követelményei, a csatolandó dokumentumok stb.) Elérhetőségek
Az FM-FPR/2017-01. iparfejlesztési pályázattal kapcsolatban felvilágosítás az alábbi elérhetőségen kérhető:Innovációs és Technológiai Minisztérium
Termékdíj és Hulladékhasznosítási Főosztály
e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Vagy az alábbi link -re kattintva...
Hatósági felügyeleti és szervezet-irányítási ágrajz
Általános bemutatás
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók szakmai szempontú minősítése új intézmény, a 2013. január 1-én hatályba lépett, hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) vezette be. A törvény felhatalmazta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (továbbiakban: OHÜ), hogy elvégezze a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítési tevékenységét. A közbeszerzésekről szóló 2012. évi statisztikai összegezés
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 31.§ (1) bekezdés e) pontja alapján az OHÜ elkészítette és közzéteszi a 2012. évi statisztikai összegezését. Közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv
Tisztelt Közszolgáltató! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 78. § (3) bekezdése alapján – a települési önkormányzattal egyeztetett – közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet a Közszolgáltatónak az OHÜ részére be kell nyújtania. Kérjük, hogy a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet – annak elkészültét követő 30 napon belül – a 1380 Budapest, Pf. 1172 címre küldjék meg egy példány nyomtatott formátumban, valamint cd-n. További cikkeink...
Alkategóriák |
