Az ország hatvan pontján, nyílt nap keretében követhetik a szelektíven gyűjtött hulladék útját a KUKAkulTÚRA résztvevői
2. oldal / 2
HÁTTÉRANYAG A SAJTÓ SZÁMÁRA Kérdések – válaszok a KUKAkulTÚRA programról Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) kezdeményezésére és szervezésével a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások szeptember 29-én, szombaton, országszerte, 45 településen nyílt napot tartanak. Az akció elnevezése KUKAkulTÚRA, de van-e a szemétnek, pontosabban a szemétgyűjtésnek nálunk kultúrája? A témához kapcsolódó kérdéseket Vámosi Oszkárnak, az OHÜ ügyvezetőjének tettük föl. - A helyes hulladékgyűjtésnek és -feldolgozásnak van kultúrája, ez egyértelműen kiderülhet azon a 65-70 telephelyen, amely szinte egész nap nyitva áll a helyi lakosok előtt és személyesen győződhetnek meg arról, hogy „jó helyre" kerül az otthon válogatva tárolt hulladék, amit végül is a szeméttől elkülönítve gyűjtenek. Aki tehát azt szeretné megtudni, és személyes tapasztalatokat szerezni arról, hogy mi történik a szelektíven gyűjtött hulladékkal, miután az a gyűjtőponton landolt, az jelentkezzen be – www.szelektivinfo/kukakultura webcímen – a lakóhelyéhez legközelebbi, a KUKAkulTúra akcióban résztvevő telephelyre. Az érdeklődés folyamatos, egy-egy napon belül sokasodnak a jelentkezők. Remélem, hogy minden résztvevőt sikerül meggyőzni a szelektív hulladékgyűjtés értelméről, fontosságáról és hasznosságáról. Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés? - Ma még kevesen tudják, de évente több százmilliárd forint értékű újrahasznosítható hulladékról mondunk le, azzal, hogy egyszerűen a kukába dobunk olyat is, amit szelektíven kellene gyűjteni annak érdekében, hogy – másodlagos nyersanyagnak feldolgozva – visszakerüljön a termelésbe és hasznosuljon. Így lesz például a kiürült műanyag italospalackok (PET palack) összedarálása után – másodlagos nyersanyagként – olyan granulátum, amelyből ismét PET-palackot lehet készíteni. Ma hazánkban tíz emberből kilencnek már van lehetősége a szelektív hulladékgyűjtésre, hiszen országszerte kiépült a gyűjtőhálózat, elsősorban a gyűjtőszigetek. Mára – a korábbi évekhez képest másfél millióval több – összesen mintegy 9,1 millió lakost ér el a hálózat. Ám az átlag alapján, a tíz emberből sajnos csak egy él a lehetőséggel, ami országos átlagban egymillió körüli környezettudatos embert jelent. Ezért újra és újra fel kell hívnunk a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Ezúttal rendhagyó formát választottunk: arra „csábítjuk" az embereket, hogy személyesen győződjenek meg a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságáról. A szelektív hulladékgyűjtés „szabályait" alkalmazóknak is érdemes megismerni a feldolgozás hátterét, hiszen ez segít abban, hogy még tudatosabban válogassuk otthon a szemetet és jutassuk el a gyűjtőpontokra. Az értékes hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, amivel újabb jó szolgálatot teszünk a környezetünknek, hiszen nem kell e nyersanyagokat kibányászni a Földből, hogy új termék készüljön belőle. Mi a program közvetlen célja? - Számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, azt a szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal, aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról. Amit pedig nem ismerünk, azt hárítjuk, vagy minden rosszal felruházzuk, fantáziálunk róla, a fél információkból nagyon sok téves következtetést vonunk le. Így van ez a szelektív hulladékgyűjtéssel is. A KUKAkulTÚRA akció most megmutatja, hogy van „élet" a gyűjtőedényzet után is, vagyis a gondosan elhelyezett szelektív hulladék jó helyre kerül, mert hasznosul. A közvetlen cél tehát az, hogy minél többen „kövessék" a hulladék útját, és saját szemükkel győződjenek meg róla: a feldolgozóba, a válogatóba került hulladék mindegyike hasznosul, A kapuk kitárásával erről szeretnénk meggyőzni a kétkedőket s persze az érdeklődőket. Ennek szintén közvetlen eredménye lehet, hogy újabb és újabb embereket sikerül bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe. Kiket várnak a KUKAkulTÚRA helyszíneire? - Ahogy a hulladék is „kortalan", a program is az: várjuk a felnőtteket, a fiatalokat, a családokat, a baráti társaságokat, iskolai csoportokat, vagyis minden kíváncsi, érdeklődő embert, aki be szeretne nézni a „kulisszák" mögé. Milyen programok várják a hulladékkezelő, -hasznosító telepeken az érdeklődőket? - A települési közszolgáltatók, a hulladékkezelést, -hasznosítást végző vállalkozások, a nyílt nap keretében mutatják meg működésük, szolgáltatásaik részleteit. A látogatók megtudhatják, hogy mi történik a hulladékokkal, miután elszállítják a szelektív gyűjtőhelyekről és átlépik a feldolgozó kapuját. Személyesen lehet végigkísérni a folyamatot és nemcsak látványban lesz részük az érdeklődőknek, hanem a kérdéseikre is választ kaphatnak az egyes helyszíneken, a kísérő szakemberektől. Az így szerzett ismeretek hosszabb távon akár a pályaválasztásban, a vállalkozóvá válásban is segíthetnek, hiszen egyértelműen kiderül: a hulladékgazdálkodás külön ágazat, a jó működéséhez megfelelő szakemberek szükségesek. A szolgáltatók, az üzemlátogatás keretében lehetővé teszik a speciális járművek megtekintését, esetleg, kipróbálását és helyi kis programmal, játékkal is várják az érdeklődőket. Hány helyre és hova lehet ellátogatni? - Szeptember 29-én, az ország 45 településén 65-70 telep kapuja nyílik meg a látogatók előtt. Pontos számot azért nem tudok mondani, mert napról napra több feldolgozó cég jelzi, hogy részt vesz az akcióban. A településekről és a pontos helyszínekről, a bejelentkezés módjáról részletes információk találhatók a www.szelektivinfo.hu/kukakultura oldalon.
|
