- Részletek
-
Sajtószoba
-
2012. augusztus 31. péntek, 09:35
Kerüljünk egyensúlyba! Fenntartható-e a Föld, a mi világunk? Hogyan élhetünk környezettudatosan, hogy minél tovább használhassuk bolygónkat? – ezekre a kérdésekre keresi majd a választ a National Geographic Ökonapja, amely minden érdeklődőt szeretettel vár szeptember 15-én, a Millenárison.
„Kulcsszavunk ezúttal egyszerű: EGYENSÚLY. Pontosabban: pofonegyszerű az eszme, mert az egyensúly fontossága mindennapjainkban is unos-untalan fölmerül. Csakhogy elvesztettük ezt az egyensúlyt, és nem találjuk; egyelőre csak problémáink, kérdéseink szaporodnak." – kezdte a National Geographic vezető szerkesztője, ifj. Vitray Tamás. „ Hiába mennek hovatovább közhelyszámba, ezeket a kérdéseket vesszük elő az Ökonapunkon. Mert amíg baj van, amíg nem találunk jó megoldásokat, addig az a dolgunk, hogy egyfolytában kérdezzünk, tanakodjunk."
A tartalmas programok között Dr. Juhász Árpád kalauzolja majd a látogatókat, akitől megtudhatjuk, merre tart az emberiség, milyen gyorsan változnak a körülményeink, és hogyan tudunk alkalmazkodni.
„Abban látom az Ökonap lényegét, hogy az egyént és a civil szervezeteket is elgondolkoztassa az életvitelünkről, és így talán leszoktassa a fölösleges és pazarló szokásokról. Innen kiindulva pedig hatással lehet a politikán keresztül az ipari termelés környezeti hatásainak kezelésére, az alternatív energiaforrások fejlesztésére. Az is fontos, hogy ráeszméljünk, itt határokon átívelő folyamatokról van szó." – mondta Dr. Juhász Árpád.
Többet kell visszaadnunk, mint amit elveszünk! Az elmúlt évek tapasztalatainak tükrében azt is megtudhatjuk, hogy mennyire fenntartható az energiafelhasználásunk. Megismerkedhetünk az óbudai Faluház korszerűsítésének eredményeivel, és képet kapunk a passzív házak illetve az alacsony energiafelhasználású házak jelentőségéről. Az egyensúlyra törekvés jegyében felmerül a lakosság szerepe a hulladékgazdálkodásban, a közösségi kertek, az alternatív élelmiszervásárlási rendszerek és a helyi pénz kérdésköre is.
„Tavaly zseniális volt az Ökonap, rengeteg család jött el, mindenki nagyon élvezte, és egészen élénk viták bontakoztak ki. A saját gyerekeimen és unokáimon látom azt, hogy ők mennyivel közelebb vannak egy józanabb életvitelhez. Engem például az unokám szoktatott rá a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezért is jó, hogy egy ilyen rendezvényen több generáció közösen vehet részt a programokon." – folytatta a geológus.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) idén örömmel állt a National Geographic kezdeményezése mellé.
„A rendezvény nemcsak fölhívja a figyelmet a környezetvédelem – ezen belül a hulladékgazdálkodás – fontosságára, hanem minden emberhez szól és közülük remélhetően nagyon sokat meg is érint a Magazin kezdeményezésének üzenete. Természeti értékeink fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze a korszerű hulladékgazdálkodás, ennek részeként a szelektív hulladékgyűjtés és-hasznosítás, ami ahhoz járul hozzá, hogy ne terheljük tovább se a Földünket, se a közvetlen környezetünket szeméttel. A korszerű hulladékgazdálkodás – vagyis a szelektív gyűjtés – eredményeként ugyanis nagyon sokféle és nagy mennyiségű újrahasznosítható alapanyag kerülhet vissza a termelésbe és így tovább kímélhető a környezetet, ráadásul nagymértékben elősegíti a természeti fenntarthatóságot.
A szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és a gyakorlati megoldásokat minden lehetséges fórumon hangoztatnunk kell és be kell mutatni azt, hogy könnyen megvalósítható, „csak" akarni kell, a lehetőség mindenki számára adott.
Az Ökonap nagyszerű alkalom arra, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a környezettudatos, a környeztet, a természetet kímélő életmódra, melynek egyik mindennap megtehető megoldása: a hulladékok szelektív gyűjtése. Ennek hasznosságáról sok mindent megtudhat az aki, ellátogat a National Geographic Ökonapjára." – mondta Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője.
Az érdeklődők színes, aktív programok segítségével ismerkedhetnek egész nap korunk problémáival, a hangulatért pedig többek között a Kaláka, a Kerekes Band, Szalóki Ági és a The Carbonfools felelnek.
Mutassuk meg, létezhet egyensúly! Mindenkit vár szeptember 15-én a National Geographic Ökonap a Millenárison!
Forrás: Just Creative
Háttér-információ:
A szakmai konferencia legfontosabb témakörei:
Meddig tehetjük meg, hogy több energiát fogyasztunk, mint amennyi jut? - Mennyire fenntartható az energiafogyasztásunk? Milyen sikerrel jártak a korábbi tudatosságnövelő kampányok?
A lakossági energiafogyasztás és energiatudatosság bemutatása madártávlatból. Mennyire fenntartható mai energiafogyasztásunk? Milyen sikerrel jártak a korábbi tudatosságnövelő kampányok? Milyen pozitív változásra lehet számítani az elmúlt 5-10 év eredményei alapján? Milyen eszközök és módszerek hoztak sikert, illetve bizonyultak sikertelennek?
Energiatakarékos falu a főváros közepén - A Faluház energiahatékonysági felújítása.
Az 1970-ben épült Faluház közel 900 lakásával és 4000 lakójával Magyarország legnagyobb lakóháza. A panelépületen 2009-ben a lakók, Óbuda önkormányzata, az állam és az Európai Unió összefogásában megvalósult energiahatékonysági óriás-beruházás keretében korszerű nyílászárók váltották fel a régieket, korszerűsödött a hőszigetelés és a fűtés, napelemek kerültek az épület tetejére. Az európai mintaprojekt eredményeként a lakók energiaköltsége a korábbi 50-70 százalékára csökkent.
Felelősen vágjunk bele! - Hogyan segíthet nekünk az építészet abban, hogy energiafogyasztásunk fenntarthatóbb legyen? Energiatudatos építési és felújítási szempontok.
A passzívházak és alacsonyenergiás épületek fűtési (hő-)energiaigényük nagy részét a környezetből fedezik. Persze nem lehet minden épületet lebontani és passzív-házként újraépíteni, de ha felújításba vagy építkezésbe kezdünk, az energiahatékonyság szempontjait és a kínálkozó lehetőségeket is érdemes figyelembe venni. Nagy vállalkozás a felújítás, és különösen az építkezés, több évtizedenként jön el a pillanat, amikor hosszú távú, felelős döntéseket kell hoznunk. Rajtunk is múlik az egyensúly; az ilyen pillanatokban sokat tehetünk érte.
Mennyit és hogyan adhatsz vissza? – a fenntartható hulladékgazdálkodás, a szelektív hulladékgyűjtés perspektívái.
A hulladékgazdálkodással foglalkozó intézmények és hatóságok a fenntartható hulladékgazdálkodás terén nagyban függenek a lakosság együttműködési készségétől – a lakosság ugyanakkor jóval többet tehet a fenntarthatóságért, ha az infrastruktúra felelősei készek figyelembe venni igényeiket. Hogyan tehetnek, és mit tesznek a hulladékgazdálkodó szervezetek a fenntarthatóságért? Miként támogathatja őket a lakosság?
Lassíts, élj tartalmasabb életet!
Gyorsul a világ: az internet, a kommunikáció, a termelés, az értékesítés, a járművek serege, és ezzel a mi életünk is gyorsul: gyorsabban szórakozunk, gyorsabban neveljük gyermekeinket, randevúinkat is gyorsabban bonyolítjuk. Egy ma még kicsiny, de egyre gyarapodó közösség viszont azt vallja: ez a gyorsaság nem fenntartható, hosszú távon tönkreteszi kreativitásunkat, nem kedvez a társadalomnak, a kultúrának. A lassulás lehetőségeit kereső mozgalom itthon még csak szárnyait bontogatja, de a helyi termékek fogyasztása, a közösségi termelés, az ökoturizmus és az alternatív pedagógia területén már sok előzményre építhet. Mi az a Slow Movement? Miben, és miként érdemes lassítanunk?
Nem kell mindent a hipermarketban vásárolni - Alternatív élelmiszer-értékesítés Magyarországon.
Akinek fontos, hogy termelőtől vásároljon, hogy minőségi, biominősített vagy kíméletes gazdaságból származó élelmiszerhez jusson, már rendelkezésre állnak alternatív lehetőségek. A helyi termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatán alapuló értékesítési hálózatok sokban hozzájárulhatnak a szemléletváltáshoz, a környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás kiépítéséhez. Hogyan működnek ezek a rendszerek? Hogyan csatlakozhatunk?
Tegyél bele, kiveheted! - Lokális barter- és pénzrendszerek Magyarországon.
Ha egy közösség saját pénzzel gazdálkodhat, nem állhat elő az a helyzet, hogy szükség lenne bizonyos munkálatok elvégzésére, és lenne is jelentkező, de nem dolgozhat, mert hiányzik az anyagi háttér. A közösség saját pénze, a helyi pénz ugyanis helyben marad, így a közösség átgondolhatja és következetesen végigviheti terveit, külső események csak csekély mértékben zavarhatják a folyamatot. Hogyan működnek a lokális barter- és pénzrendszerek? Idehaza milyen példákat ismerünk?
