KEOP-7.9.0/12-2014-0040

akadálymentes   Akadálymentes verzió
Európai uniós projekt
a Kohéziós Alap támogatásával
 Kohéziós Alap
  • A kedvezményezett neve: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság
  • A projekt címe: Fenntartható hulladékgazdálkodás igényeit kielégítő beruházások projekt-előkészítése, prioritásban a hazai üvegfeldolgozó hálózat kiépítése és a műanyag hulladékhasznosítás fejlesztése
  • A szerződött támogatás összege: 719.962.000 Ft
  • A támogatás mértéke: 100%
  • A projekt tervezett befejezési dátuma: 2015. május 31.
  • Projekt azonosító száma: KEOP 7.9.0/12-2014-0040

 

A projekt tartalmának bemutatása

Az Európai Unió tagállamai számára kötelezően előírta az egyes csomagolási hulladékfajták hasznosítási arányait. Magyarország jelenleg az előírt csomagolási üveg hulladékok 60%-os hasznosítási aránya helyett mindössze 47%-ot teljesített. Műanyag anyagáram esetén a háztartásoknál képződött újrahasználati és újrafeldolgozási arányának 2020. december 31-éig el kell érnie az 50%-ot, melyből jelenleg 39% teljesült.

Az előírt arányok elérése kizárólag új, innovatív megoldások, illetve a környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok együttes figyelembevételével méretezett üzemek létrehozásával lehetséges.

A pályázat, mint az első ütem célja a tényleges, későbbi fejlesztés megfelelő előkészítése:

  • a hazai üveg- és műanyaghulladék-képződés, valamint az erre épülő hulladék-feldolgozó háttéripar részletes felmérése, értékelése,
  • az üveg- és műanyaghulladékok lehetséges feldolgozási módszereinek és felhasználási területeinek felmérése, a potenciális termékek tekintetében a kedvező világpiaci értékesíthetőség feltételeinek azonosítása;
  • a megcélzott fejlesztési volumen, a meglévő háttéripar, a világpiaci igények, valamint a területi, időbeli, közlekedési és egyéb paraméterek figyelembe vételével a feldolgozó hálózat optimális bővítési forgatókönyvének kidolgozása, üveg esetében 4-6, műanyag esetében 6-8 potenciális feldolgozó pont kijelölése, a fejlesztés módszertanának kidolgozása az ország területén;
  • a potenciális feldolgozó pontok tekintetében a fejlesztés megvalósításához kapcsolódó helyi sajátos feltételek, az összekapcsolható más fejlesztések, szinergiák azonosítása, az engedélyeztetési követelmények kidolgozása, összeállítása, mindezek figyelembe vételével a potenciális pontok összehasonlító értékelése és rangsorolása;
  • a különféle hulladékfrakciók esetében a megcélzott komponensek gazdaságos hasznosítását bemutató tanulmányok, elemzések, engedélyeztetési követelmények kidolgozása, összeállítása.

Második ütemben (e projektet követően) kerülhet sor a feldolgozói hálózat kiépítésére, a megcélzott komponensek feldolgozására alkalmas, gazdaságossági méretezéssel alátámasztott, a hulladékokat előzetesen meghatározott anyaghasznosítási eljárás útján feldolgozó üzemek kialakítására.